A vastagbél felépítése

A vastagbél fordított U betű alakban helyezkedik el a hasüregben. A vékonybél és a vastagbél találkozásánál első szakasza a vakbél, itt helyezkedik el az ebbe szájadzó féregnyúlvány (appendix). A vastagbél innen a has jobb oldalán fölfelé folytatja útját, - ez a felszálló vastagbél (colon ascendens). Folytatása a harántvastagbél, amely jobbról balra halad a rekeszizom alatt, majd ez folytatódik a has bal oldalán a leszálló vastagbélben (colon descendens). A vastagbél következő szakasza az S betűre emlékeztető formájáról elnevezett szigmabél, ami végbéli szakaszhoz kapcsolódik. A végbelet (rectum) a végbélnyílás (anus) zárja le, és ez vezet a külvilágba.

Az egyes bélszakaszokra jellemző daganatkeletkezési gyakoriság nagyjából a végbél felé haladva nő. Az esetek 30 %-ában a daganat a végbélben alakul ki, és a kolorektális rákok 75-80%-a a béltraktus utolsó fél méterén jelentkezik. Éppen ezért a daganatok mintegy fele jól tapintható vagy végbéltükrözéssel könnyen felfedezhető.

A betegség kockázata

A rák kialakulásának kedveznek a krónikus bélgyulladások, különösen - ha hosszú éveken át fennállnak -, különböző emésztőrendszeri zavarok és a Crohn-betegség, amely 7-20-szorosára emeli a vastagbélrák kockázatát.

A fejlett országokban kimutathatóan több a vastagbélrákos megbetegedés, amit az itt fogyasztott ételek túlságosan alacsony rosttartalmával hoznak összefüggésbe. A rostok, ballasztanyagok az emésztés gyorsításával lerövidítik azt az időt, amit az emésztett táplálék - benne a karcinogén méreganyagokkal - a béltraktusban tölt. A rák kialakulásának tehát kedvez, ha a karcinogén komponensek sokáig érintkeznek a bélfallal.

A vastag- és végbéldaganatok túlnyomó többsége krónikus bélgyulladás vagy vastagbélpolip nyomán alakul ki. A polipnak nevezett rákmegelőző állapot idején felismert betegség még nagyon jó eséllyel gyógyítható, az elhanyagolt polipból kifejlődő rák viszont általában rosszabb prognózisú, mint az egyéb kialakulásúak.

A kolorektális rákok esetében egyértelműen kimutatható az örökletesség és a családi halmozódás kockázati tényező volta. Egyes kórképek bizonyos valószínűséggel elrákosodhatnak. Ilyen például a familiáris adenómás polipózis, amely a végbélrákok mindössze 1%-áért felelős, az ezért felelős domináns gén génvizsgálattal kimutatható. A vastagbélben számos kis polip megjelenésével jár.

A vastag- és végbélrák az idősebbek, 50 éves kor fölöttiek betegsége. 40 éves kor alatt ritka.

Tünetek

A székelési szokások megváltozásáról és hasfájásról a betegeknek alig több mint 10%-a számol be, valószínűleg ezek a tünetek nem olyan feltűnőek.

A leggyakoribb jellemző tünetek a hasmenés vagy éppen székrekedés - gyakran egymást váltva jelentkeznek -, továbbá az élénk színű, véres széklet, a hasgörcsök, puffadás, gyors, nem szándékos fogyás. A véres széklet az egyik legjellemzőbb tünet, ami származhat ugyan vérző aranyeres csomóktól is, nem szabad azonban pusztán ebben bízva kivizsgálás nélkül hagyni.

Szűrés és diagnózis

A vastagbél-rák az egyik legjobban szűrhető rákfajta, így 40-50 éves kor fölött, különösen azoknál, akik valamiért veszélyeztetettek, ajánlott.

A szűrés egy kérdőív kitöltéséből és három székletminta vizsgálatából áll. A mivel a vastagbél kóros elváltozásai egy bizonyos mérettartomány fölött gyakorta véreznek, a vérnyomok kimutatásával ezeket jól ki lehet szűrni. A szabad szemmel nem érzékelhető vérnyomokat immunkémiai eljárással mutatják ki. A pozitív teszteredmény nem ad felvilágosítást a vérzés eredetéről, az származhat jóindulatú elváltozásból is, de mindenképpen további vizsgálatokat indokol.

Ha daganatot találnak, az a legtöbb esetben az orvos számára tapintható, ezért fizikális vizsgálat is indokolt.A diagnózishoz ma használt legpontosabb eredményt adó vizsgálat a kolonoszkópia (tükrözés).amelyet tíz éves periódusokban ismételnek meg. A székletvizsgálatos szűrés pozitív eseteit kolonoszkópiás vizsgálattal ellenőrzik. Az Unió tagországainak felére jellemző gyakorlat a szűrés, mely a teljes körű bevezetés különböző stádiumaiban tart.