Skip to content

Centrum Med,Biomag,Arteriográf érvizsgálat,mágnesterápia,Biomag Mona,,Sz%u0171r%u0151vizsgálatok,Biorezonancia,Ráksz%u0171rés,Fényterápia,Promag, mágnesterápia,céges sz%u0171rések,

Itt jár most: Kezdőlap arrow Cikkek arrow Vizeletvizsgálattal is azonosítható lenne az agresszív prosztatarák
Vizeletvizsgálattal is azonosítható lenne az agresszív prosztatarák PDF Email

Aktív képA Michigan Egyetem és a Howard Hughes Egészségügyi Központ kutatói a közelmúltban olyan molekulát azonosítottak, amelynek mennyisége könnyen jelezhetné, hogy a prosztatarák mennyire van előrehaladott stádiumban. Ennek alapján egy egyszerű vizelettesztet is ki lehetne fejleszteni a jövőben, ami a szervezet életfolyamataiba való komolyabb beavatkozás nélkül mutatná ki a többi szervet is veszélyeztető, agresszív prosztataráktípusokat.

 

A ráksejtek anyagcsere-folyamatai során keletkező vegyületek koncentrációi attól függően is változhatnak, hogy mennyire előrehaladott a tumor, ez pedig lehetőséget ad rá, hogy a kiválasztott jelzőanyag (marker) vizeletben mérhető mennyisége alapján következtessenek a daganatos betegség súlyosságára. A kutatások során azonban a legtöbbször csak azokat a vegyületeket keresik, amelyek előfordulását az előzetes feltételezések szerint befolyásolni fogja az adott betegség: a módszer hátránya, hogy rejtve maradhatnak azok az anyagcsere-termékek, amelyek egyébként jó jelzői lehetnének egy-egy tumoros betegség jelenlétének

Jó példa a fentiekre a szarkozin nevű, nemrég azonosított molekula is, amely a glicin nevű aminosav egyik származéka. A molekulát azt követően sikerült azonosítani, hogy a kutatók 262, a prosztatarák eltérő stádiumában lévő betegtől vett minták kémiai összetételét elemezték: a minták között egyaránt szerepeltek jóindulatú (benignus) és áttéteket képző agresszív prosztatatumorok is. Az anyagcseretermékek elemzését követően a kutatócsoport azt találta, hogy legalább hatféle olyan vegyület létezik, amelyek koncentrációja jelentősen magasabb az előrehaladott stádiumú prosztatarákban szenvedő betegektől vett mintákban. A szarkozin azért bizonyult kivételesnek, mert a többi vegyülethez képest egyarán nagyobb mennyiségben volt jelen a jóindulatú és az agresszív tumormintákban is - olvasható a tanulmányt ismertető sajtóközleményben.

A diagnosztikában jelenleg az úgynevezett prosztataspecifikus antigén (PSA) mérését használják a betegség kimutatására, amelyet gyakran biopsziás mintavétel is követ - utóbbira azért van szükség, hogy pontosan meghatározható legyen a tumor súlyossága. Az eljárás során egy kis szövetdarabot távolítanak el a test valamely szövetéből mikroszkópos vizsgálat céljára: korábban ritkán vettek szövetmintát 4-es PSA-érték alatt, manapság viszont már a 2,5-ös érték mellett is rutinszerűen elvégzik a mintavételt (a PSA-teszt előnyeiről és hátrányairól bővebben lásd keretes anyagunkat). Amennyiben a további tesztek is megerősítik a jelenlegi eredményeket, a szervezet életfolyamataiba való komolyabb beavatkozás nélkül is lehetségessé válna annak eldöntése, hogy agresszív vagy jóindulatú tumor alakult-e ki a betegnél.
 
 "Nem számítottunk erre a molekulára, hiszen ha a hagyományos módszereket követjük, egyáltalán nem is kerestük volna a jelenlétét. Mivel azonban a mintákban található összes anyagcsereterméket átvizsgáltuk, kiderült, hogy ez a molekula ideális jelzőanyaga lehetne az előrehaladott állapotú, agresszív prosztataráknak" - mondta a kutatást vezető Christopher Beecher. Malcolm Mason, a Cancer Research UK munkatársa mindehhez hozzátette, hogy bár valóban lehetséges lenne az említett vizeletteszt megalkotása, a módszer vélhetően nem válik majd széleskörben is alkalmazott szűrési eljárássá. Ennek oka Mason szerint az, hogy jelenleg több nagy európiai klinikai vizsgálat is zajlik a prosztatarák legjobb szűrőmódszerének kidolgozására, és amíg ezek a próbák nem zárulnak le, addig nehéz bármit is mondani a szarkozinos vizeletteszt jövőbeni szerepéről. "Annyira azért nem egyszerű a teszt elvégzése, hogy a háziorvosi rendelőkben is alkalmazható legyen. Emiatt inkább azt tartom valószínűnek, hogy a segítségével eldönthető lenne, hogy kinek van és kinek nincs szüksége biopsziás mintavételre" - mondta Mason a Nature hírportáljának.
 
Beecher ennek ellenére komoly reményeket fűz hozzá, hogy a szarkozinos vizeletteszt az említettnél elterjedtebben is használható lesz, esetleg fel is válthatja a jelenlegi PSA-tesztet. "A magasabb koncentrációban jelenlévő hatféle, szintén magasabb koncentrációban jelenlévő molekulát ugyancsak felhasználhatnánk az új vizeletteszt kifejlesztése során" - tette hozzá a kutató.
 
 A tanulmány eredményeinek további gyakorlati haszna az új gyógyszercélpontok azonosítása lehet. Ennek oka, hogy a szarkozin nemcsak hogy jelezni képes az agresszív prosztatarák jelenlétét, de a molekula maga is aktívan részt vesz a rosszindulatú tumorok kialakulásában. Mindez egy másik kísérletből derült ki, amelyben jóindulatú prosztataráksejtek génjeit módosították úgy, hogy a sejttenyészetben megnövelhető legyen a szarkozin mennyisége. Ezt követően derült ki, hogy a szarkozin fokozott termelődése közvetlenül is hozzájárul a kezdetben jóindulatú tumoros sejtek agresszív elfajulásához. Mindezek alapján már kijelenthető, hogy a szarkozin egy később kifejlesztendő rákellenes gyógyszer célpontjaként is szóba jöhet.
 
Az eredeti beszámló a Nature című tudományos folyóiratban jelent meg.

A jelenlegi prosztatarák-teszt előnyei és hátrányai

A prosztataspecifikus antigéntesztet már csaknem két évtizede alkalmazzák elterjedten a prosztatarák szűrésére, és ez idő alatt számos tanulmány igazolta, hogy az egyszerű vérvétellel elvégezhető vizsgálat hasznos jóslatot ad egy esetleges rosszindulatú daganat jelenlétére. A PSA egy a prosztata mirigysejtjei által termelt fehérje, amely bekerül a véráramba: a PSA vérszintjének emelkedése utalhat arra, hogy a prosztatában daganat indult növekedésnek, problémát jelent azonban, hogy a magas PSA-szint nem feltétlenül utal rákra, és fordítva, nem minden prosztatarákos férfiban mérhető a PSA-szint kiugrása.

A New York-i Weill Medical College kutatói azért látták érdemesnek felülvizsgálni a PSA-teszt hatékonyságát, mert feltételezték, hogy a mai biopsziás gyakorlat mellett ez a teszt már nem ad annyi többletinformációt, mint korábban. Az eredmények szerint a 2-4 közötti PSA-értékű, tapintásos vizsgálattal normálisnak ítélt betegek körében nem volt számottevően más a rákra pozitív és negatív biopsziák aránya, mint a magasabb PSA-értékű és tapintásos vizsgálattal normális betegek körében. Egy alacsony, például 2,5-ös PSA-szint mellett nagyjából éppen olyan valószínűséggel találtak rákot biopsziával, mint a kiugróan magasnak számító 10-es érték mellett.

Douglas S. Scherr, a kutatás vezetője szerint ezek alapján elmondható, hogy a PSA-teszt már elvesztette azt a szerepét, hogy megmondja, kin végezzenek biopsziát és kin ne, mivel a mai biopsziás gyakorlat mellett már a korábbinál jóval kisebb méretű daganatokat is meg lehet találni, amire régebben nem volt lehetőség. Mások szerint viszont a PSA-teszt továbbra is hasznosnak tekintendő, mert szintjének emelkedése évtizedekkel előre jelezheti a majdani rák kialakulását - ez az állítás kutatási eredményekkel szintén alátámasztható.
 
 
 
Forrás-[origo] egészség

 
 
< Előző   Következő >
English Bulgarian Czech French German Greek Italian Polish Romanian Russian Spanish Serbian Slovak Hungarian

English info

English

Online felhasználók

Oldalainkat most 9 vendég böngészi

Partnerek

 
Linkgyüjtemény alternatív és komplementer gyógymódokról
 
m10a2.jpg

Bejelentkezés

Egészséghírek

fittelet.hu

[+]
  • Narrow screen resolution
  • Wide screen resolution
  • Auto width resolution
  • Increase font size
  • Decrease font size
  • Default font size
  • fresh color
  • hot color
  • natural color
  • dark color